A GORÖG TÁJ
A görögök magukat helléneknek nevezték, földjüket pedig Hellász-
nak. Kr.e. 2200 körül érkeztek erre a területre. Törzsüket fokozatosan
szállták meg a Balkán-félsziget déli részét. Az Égei-tenger szigeteit
és partvidékét. A Görög törzsek közé tartozott például az akháj,
a ión,és a dór.
Hellász nagy részét hegyek borítják, így kevés a megművel-
hető terület. A partvidéket számtalan öböl tagolja.
Ez a természeti környezet nagymértékben befolyá-
solta az itt lakók életét.
A földrajzi adottságok kedveztek a hajózás és a kereskedelem korai
megindulását.
Mivel kevés volt a gabonatermelésre alkalmas föld, a domboldalakat
is megművelték. Fejlett kertművelés alakult ki, főleg szőlőt és olaj-
bogyót termesztettek. A magasabb fekvésű területek legelőin állattenyész-
tés folyt.
A táj természetes talgoltságából adódott, hogy az ókori görögök több
független államot hoztak létre. A Hellász szó nem egy országot jelölt, hanem sok kisebb államot.
A LABIRINTUS MÍTOSZA
A mítosz istenekről, legendás hőröktől szóló monda. Ha a mítoszok me-
sés elemeit leválasztjuk, a történelem számára is kaphatunk ismeretek.
Kréta szigetén a Görög bevándorlás idején már fejlett állam működött.
Ennek emléke a Görök mítoszokban is fennmaradt. Thészeusz mondája
szól a krétai labirintusról. E szerint Athén városának minden évben hét
ifjút és hét lányt kellett küldenie "adóként" Krétára hogy ott feláldozzák
őket a Minótaurusznak.